"Tetszik", ahogy a Magyar Úszószövetség elnöke felszólítja egyik versenyzőjét, hogy tessék szépen visszajönni a medencébe, gyötörni magát nap mint nap, betartani a dietetikus által előírt étrendet és.... és.... itt jön a lényeg: további aranyérmeket nyerni Magyarországnak! (főként az olimpiákon, kérem!) Hiszen Magyarország - tudjuk - "sportnemzet". Hogy micsoda?! Miután ifjúságát beáldozva feljutott a csúcsra , már nem akar 23 évesen beledögölni a versenyzésbe egy ilyen szép szittya magyar fiatalember? Hogy van fontosabb is az életben?! Hogy nem hallgat a "kedves hívó szóra", helyette - csak úgy - eltűnik a világ szeme elől?!

Jajaj! De ha nincsenek eredmények (lásd magyar ökölvívás- vagy asztalitenisz) akkor oda az állami támogatás...Oda az elnökségi ülések és tisztségek sora...Akkor lehet, hogy a "valódi" versenyszférában kell(ene) helytállniuk a derék sportvezetőknek...

Szóval... kedves Milák Kristóf! Gyere vissza, de gyorsan, mert ezt a döntésedet sokan nem ússzák meg (a) szárazon.

De ha mégsem...Kedves Úszószövetség! Honosításra váró azeri úszóbajnok nem érdekel?! Ki sem jön a vízből... és kijön havi egy millából. És a végén ott az érem, kérem.

I stand with Milák!

Mm

Látva a világban és kis hazánkban zajló eseményeket, az emberfia hajlamos felszippantani egy kis pesszimizmust... Ekkor érdemes szemezgetni a hírekben és találni valami optimizmusra/reményre okot adó eseményt. Olyat, ami megnyugtatja a háborgó lelkeket. Nesze, kedves mohó sapiens, itt van mindjárt kettő:

1. "Csak néhány tucatnyi ember lelte halálát Gázában a lebombázott kórházban." Ezt sietett közölni az illetékes izraeli katonai szóvivő - gondolom - azért, hogy megnyugtassa a háborút a képernyők előtt követő "nézőket" és érdeklődőket. Az idézett mondat egyszerre morbid, groteszk és em-ber-te-len. Milyen kár, hogy nem tette hozzá,: "A  többi beteg jó állapotban várja kezelőorvosát, gyógyszerészét. És most reklám."

Mennyit ér egy ember?!

2."Már 10 százalékos önrésszel is fel lehet venni lakáshitelt Magyarországon!"  Azaz: szabaduljon meg édesanyjától, kis lakásától, albérletétől, és keresse fel legközelebbi banki hitelezőjét! MOST! Ma aláírja, holnap költözhet...élete végig fizethet, de - kérem ezt ne feledje:  fedél van a feje fölött! Ember! Mit akar még?! Önkormányzati bérlakást? Állami támogatást? Vagy csak, élni, éldegélni hitel nélkül?! Megnyugtatom: nem fog menni. Na elő azt a 10 százalékot!

Köszönöm a figyelmet. Már nincs több megnyugtató hírem. És most: reklám.

Mm

Mi folyik a világban? Hát igen... vér. És könnyek. De mi hajtja a gyilkoló, romboló embereket? Igen, őket, akik fegyverrel a kezükben ölik és becstelenítik meg embertársaikat. Nem a politikusokról beszélek, akik légkondicionált szobákban/bunkerekben, biztonsági emberek gyűrűjében "döntenek" és  hörögve adják ki a parancsot: "Támadáááás!"

A katonák pedig mennek és 'teszik a dolgukat". Sokan pénzért, sokan kényszerből, de - szerintem - van közös driver: Isten. Az arab terroristák a Koránnal a kezükben hajtják végre öngyilkos és pusztító merényleteiket, abban bízva, hogy a Paradicsomba kerülnek, isteni körülmények közé. Kirill pártiárka, az orosz ortodox egyház feje is áldását adta a háborúra, minden bizonnyal, Isten nevében. Tudom, hogy morbid a mondat, de így hangzik a válasz: - Bocsika, Kirill, de van megfelelő mondatunk a Bibliában, szintén Isten nevében: "Szemet szemért, fogat fogért!" (Mózes 2.) Igen, igen. Jézus... Ő mást mondott. De Jézusnak most nem osztanak lapot. Isten Fia most azt teszi, amit minden, még józanul gondolkodó ember a világban: szorongva meghúzza magát. Abban bízva talán, hogy a sok támadás után lesz itt még számadás is. 

Ha az Istenek is úgy akarják... 

Mm

Tarts távolságot! Avagy: NE engedd túl közel magadhoz az embereket! Munkahelyi vezetőként is sokszor ért az a kritika, hogy a közvetlenség árt a tekintélynek. Jelenlegi munkám is intenzív kommunikációra épül, nagyon különböző embercsoportokkal. Ez a jó benne! Szerintem. Na, de mi lehet egy "ideális távolság" két(vagy több) ember között? Az én meglátásom szerint ezt nem lehet meghatározni, ezt érezni kell. Továbbra is vitatom, hogy egy embert betöltött pozíciója arra predesztinálja, hogy "más" embertársaival ne, vagy korlátozottan érintkezzen. (Talán ezért is zavarnak a rendőrségi csinnadrattával közeledő, sötétített üvegek mögött tartózkodó politikusaink.) Még valami. Az nálam már a vita tárgyát sem képezheti, hogy a gyerekekkel szemben is tartsunk - a csak a tekintély/szerep miatt - távolságot. Ellenkezőleg! Számomra megtisztelő élmény, ha ezek a - még - tiszta lelkű kisemberek közel engednek magukhoz és megosztják érzéseiket a világról. Erről az élményről nem hagyom magam lebeszélni. A politikusoknak és kritikusaimnak pedig üzenem: "A távolságot, mint üveggolyót megkapod. Óriási leszel..." És nagyon magányos.

Mm

Könnyű a mai világban népszerűvé válni. Például Tóth Gabi életéről már-már többet tudunk mint saját, családi "dolgairól." Gabi megkapta idén a Petőfi Zenei Díjat (ha a névadó élne, befordulna a konyhába borozgatni apjával) és zajosan meg is ünnepelte többedmagával. Cheers ! You never drink alone!

Világszenzáció, hogy két, külföldön tudást és hírnevet szerző, de magyar állampolgársággal is rendelkező kutató is (Karikó Katalin és Krausz Ferenc) Nobel-díjat kapott. A valóban fantasztikus teljesítmények láttán politikusaink egymás sarkát taposva dicsőítik a magyar tudományt és - gondolom - nagy erőket mozgósítanak annak érdekében, hogy legalább egy közös fotó készüljön róluk a tudósok társaságában. (Egy közös ünneplés/fogadás  pedig bizonyára szavazatokban is mérhető lenne, perhaps.) Cheers! You never drink alone!

Marco Rossi - és segítője is - letette a magyar állampolgársági esküt! Grazie! Jelen volt a köztársasági elnök, a kerületi polgármester, Magyarország második(?) leggazdagabb embere és sokan mások.Az esküt követően a derék olasz-magyar sportember a miniszterelnökhöz is ellátogatott egy koccintásra. Egs, Marco, fenékig! You never drink egyedül mostantól... 

Látva ezt a sok "macerát", kezdek örülni annak, hogy szüleim származása és születési helyemből adódóan... magyar vagyok. Na... erre igyunk!  Cheers...Is anybody here?!

Mm

Olvasni jó. Híreket is. Két rövid cikk, egymás mellett, Magyarországról. Az első nem annyira meglepő: "Nehéz a bejutás busszal Budakesziről a fővárosba." (Az is kiderült időközben, hogy sofőrhiány okozta a járatkieséseket...) A mások hír már nem hétköznapi, sőt: "Megalakult az űrpolitikai bizottság a Parlamentben." What?! - mondaná a művelt polgár... De ha tovább olvassa a hírt, sok minden kiderül. Fontos, hogy Kósa Lajos is tagja a grémiumnak. Ő már többször, több helyen is bizonyította rátermettségét, legutóbb a korcsolyázók között rakott rendet. (Itt szeretném megkérni Kósa urat, hogy NE kettős állampolgársággal rendelkező embert küldjön fel a világűrbe, nehogy úgy járunk majd vele is, mint a Liu testvérekkel.) Egyébként négy tagja van a parlamenti csoportnak és tudomásom szerint 4 magyar űrhajósjelölt van kiképzés alatt. Azaz: minden jelöltre jut egy-egy mentor. Ez tényleg fantasztikus. És hatékony. Javaslatom: miután "csak" egy boldog magyar fog űrrepülni, a másik hármat nem adhatnánk át a Volánbusznak? Ott nem kell várni éveket a utazásra. Azonnal kezdhetnek.

Mindenki jól jár. Mindenki jól jár?! 

Mm

A világon megtermelt javak 80 százalékát, a Föld népességének a 20 százaléka használja fel. Feltételezem ők azok akik, rendesen túlfogyasztanak. Nekik szól az osztrák tulajdonú élelmiszerlánc hirdetése: "A héten 900 akciós terméket kínálunk Önnek." De a német autóipari óriás is öles betűkkel hirdeti: "Megjelent a fenevad. 630 lóerős." És az elit beindul. Vásárol, raktároz, lecserél, lefotóz, kirakja. Klubokba szerveződik, a budapesti olimpia mellett kampányol, néha buzizik egy sort. Jól érzi magát. Jól érzi magát?!

Tudta? Magyarországon közel 50.000 gyermek rendszeresen éhezik. (forrás: ENSZ Gyerekjogi Szervezete) Mit lehet erre mondani?! Talán azt, hogy én ezt a lesújtó hírt a mai napon tudtam meg, egy hírlevélből. A fogyasztási adatokat pedig tegnap hallottam egy podcast-ban.

A lényegen nem változtat. De egy biztos: ezek után még sz@rabbul érzem magam kis hazánkban. Magyarország, ami - köztudomású - eltökélten keresztény ország, nem hajol le a kisemberekért. Nem, mi magyarok a "nagyokat" tápláljuk. Pénzzel. hatalommal. 

In Nomine Patris. Tényleg... Kedves Jóisten! Ön tudja mi folyik a világban?

Mm

Bocsánat, de még egy kicsit focizom. Megszólalt ugyanis Máté Csaba, a Ferencváros menesztett edzője. Engem meglepett, hogy őt meglepte a kirúgása. 10 meccsből 9 nyert meg azzal a csapattal, amely a méregdrága és méregzsák orosz edzőjével gólokat is alig rúgott. (Nota bene. Csercseszov nem érti miért rúgta ki a Fradi ls hiszi, hogy még visszatér kis hazánkba. Apró megjegyzésem: remélem nem katonai járműben teszi meg az utat.)

Na, vissza az Üllői útra. Csercsó el, Máté beugrik és sikert-sikerre halmoz, a közönség a nevét skandálja. Ja. De van egy bökkenő. Bár beszél angolul és egy kiváló magyar/brazil labdarúgó (Leandro) a segítője, egyet nem tud letagadni ez a sportember: m a g y a r. És egy itthoni szakember (nyerhet akár majdnem Bajnokok Ligáját is, lásd Ferencváros női kézicsapat) mindig is csak magyar marad: nem modern. megalkuvó, játékospárti, meg ilyenek... Összegezve: a magyar edzők - ezek szerint - nem profik. (ráadásul jóval kevesebbért dolgoznak, mint külföldi társaik!)

Tetszik, nagyon tetszik a Fradi elnök reagálása. "Más polcról választottunk edzőt a csapat élére."

A magyar kolléga pedig mehet a raktárba. "Korrekt módon" fizetik a bérét. Aztán majd ha az új, profi mágus is megbukik, leporolják szépen és visszateszik a polcra/padra.

Bocs, ha már polc és raktár. A hiányért ki felel ebben az üzletben?!

Mm

Kubatov Gábor korunk egyik legsikeresebb vezetője. Pártigazgató, a Ferencvárosi Torna Club elnöke, parlamenti képviselő, boldog családapa, akinek még jut ideje a hobbijára is: szabadidejében autókat szerelget. Ennyi állás és pozíció mellett nem lehet könnyű döntéseket hoznia, hiszen - feltételezésem szerint - kevés idő áll a rendelkezésére, legyen szó egy váltócseréről egy Mercedesben vagy egy afrikai csatár átigazolási ügyéről. Kubatov könyvet is írt már, azt nem volt módomban elolvasni, viszont legutóbbi nyilatkozatára felkaptam a fejem. Arról mesélt, hogy az egy évvel ezelőtti átigazolási szezonban ki akarták használni a törökországi helyzetet, jelesül: a földrengések hatására leállt a helyi focibajnokság, így könnyebben tudtak volna megszerezni sztárokat. (akik, vagy akiknek a családtagjai persze nem vesztették életüket a katasztrófában - gondolom.)

Ez egy vérpofi gondolkodás mód. Az elnök a szeretett egyesület és a magyar foci érdekeit tartja szem előtt, amikor játékost kell igazolni. Minden más másodlagos. A történeti hűség kedvéért, hadd mondjam el azt is, hogy nem igazoltak Erdogánék-tól játékosokat, mert az akkori sztáredző (Csercseszov úr), nem támogatta az elképzelést.

Nade... Hol van már az orosz edző?! Új, szerb mester érkezett. S vele együtt a  - sokaknak sajnálatos - hír: földrengés pusztít Marokkóban. Szerintem Kubatov Gábor már szagot fogott ( még ha vérszag is az...) és elkezdte böngészni a marokkói játékosfelhozatalt. 

Ami másnak katasztrófa, egy magyar profinak lehetőség. Na, ezért ő az egyik legsikeresebb vezető kis hazánkban.

Maradok tisztelettel, egy magyar amatőr és Marokkó-szimpatizáns,

Mm

Azt mondják tanult emberek: már MINDENT megírtak az arra hívatottak a történelem során, utólag "csak" átírják a történeteket a modern kori szerzők. Hmmm. Olvasom a sikeres magyar ügyvezető történetét, ami rákbetegségéről szól. Nagyon emberi és példaértékű - és életigenlő! - mondatokkal írja le immár több éves harcát a gyilkos kórral. Megemlíti ezt is: " Bárcsak előbb..." "Bárcsak így. bárcsak úgy..." Majd egy mondatba sűríti a valóságot: "Az emberek érzik, hogy rossz felé megy az életük, de nem akarnak változtatni." Hogy is van ez?!

Így: "Az embereknek két élete van. A második akkor kezdődik, amikor valaki rádöbben: voltaképpen csak egy élete van." Írta Konfuciusz, aki Krisztus előtt 479-ben látta meg a napvilágot. És több mindent is meglátott, amit az emberek azóta sem akarnak észrevenni.

Könyveket jobb olvasni, mint nekrológokat.

Mm