...egy közeli ország kormányülésének jegyzőkönyvéből.

A következő költségvetési kiadások kerültek elfogadásra:

Kisnyugdíjasoknak: 3000 forint

Kiskocsmáknak: 3 millió forint

Kisboltoknak: 3 millió forint

Kisvasútnak: 3 milliárd forint

Kis Matolcsynak: 300 milliárd forint.

Megjegyzés: bár a hiány már a béke segge alatt van, a tételeket azonnal ki kell fizetni.

Ami jár, az jár.

(nekem pölö a pofám...)

Mm

Míg kis hazánk egyik felében a poloska invázió, a másikban tojáshiány ütötte fel a fejét (hogyan lehet "bekészletezni" tojásból?! Lefagyasztják, vagy micsoda?!), a nagyvilág csúcstalálkozóra készül. Holnap, március 18-án tárgyal egymással Putyin és Trump elnök. Előtte - lezser eleganciával - az USA  kilépett abból a nemzetközi vizsgálóbizottságból, amelyet az Ukrajna elleni invázióért felelős vezetők felelősségre vonására hoztak létre. Naná. "Szép" gesztus. 1:0, a piros-kék csapatnak. Aztán azt is belengette a világ egyik legjobb tárgyalója, hogy bizonyos "eszközök" felosztásáról is döntenek. Ezzel már előre elismerte, hogy az oroszok joggal tartanak igényt "néhány vagyontárgyra", mint: országok, vagy "csak" országrészek, szigetek, persze az ott "tartózkodó" emberekkel együtt. (akiket ezután már automatikusan orosznak kell tekintenünk, horosó...) 2:0. Az orosz medve bölcsen hallgat, bár jelezte: bizony vannak fenntartásai a tűzszünetet illetően... Majd útjára bocsátotta a Moszkvába átrándult amerikai milliárdost, Steve Witkoff urat, aki elégedett volt a vendéglátással. (különösen a grönlandi mártást dicsérte) Mi jöhet ezek után, Kedves Világ? No! Majd én, szerény hajlékomból megmondom: "Ezek" holnap meg fognak egyezni! Továbbmegyek: már megvan a "Deal", csak a két, írástudó mogul ellátja kézjegyével a dokumentumokat. Trump felterjeszti magát (már holnap!!!) Nobel béke-díjra, Putyin mester pedig mosolyogva a térkép fölé görnyed...

Eztán' jön Európa, Ukrajnával karöltve. Gyors és erős választ vár a két (igen) nagy tárgyaló vezér. Szerintem megkapják! Aztán?!?!

Dejóóóó, hogy ebből mi, békeszerető magyarok kimaradunk. Nincs ott látnivaló kérem. Ellenben, ha holnap (március 18-án) a zsírszegény tejföl is elfogy a Spar-ban, annak komoly következményei lesznek...

Mm

Aktív, - ha úgy teszik - helyszíni tanúja voltam annak az időszaknak, amikor a politikai-társadalmi rendszerváltás a kereskedelmet is elérte, a 90-es évek elején. Nekem - akkor - szerencsém volt. Olyan piaci szereplőknél dolgozhattam, akik világos koncepcióval, tőkeerős háttérrel és kiváló termékeikkel (kínálattal), olyan keresleti piacot céloztak meg, amelyek akkor még - itthon - nem is léteztek. (például: állateledelek élelmiszerboltok polcain...) Saját bőrömön éreztem az elutasítás mindenfajta megnyilvánulását az újdonságok ellen. Persze az EU előtti időben (bizony volt ilyen...) a vámok és a kontingensek időszakában, rendszerszintű ellenállással is meg kellett birkózni. Mégis... talán az volt akkoriban a legnehezebb döntés, hogy a Nyugat-Európában már befutott kínálatból, mit és mekkora választékban lehet Magyarországon forgalmazni. Folyamatosan szondáztuk a piacot, adatokat gyűjtöttünk és árstratégiákat dolgoztunk ki annak érdekében, hogy a magyar leányvállalatok is profitot tudjanak termelni a befektetőknek/tulajdonosaknak. Ebben bizony benne volt a haszonrész nélküli értékesítés is, benne volt a kizárólagos értékesítési jog megszerzése és volt - a piac szabályoz, emberek! - hogy olyan termékekről kellett lemondanunk, amik a fejlett Nyugaton slágernek számítottak. A kereslet és kínálat persze folyamatosan változik, de - főleg profi IT-háttérrel - előre tervezhető is kell, hogy legyen, hiszen ez alapozza meg a gyárak termelését, a készletgazdálkodást, logisztikai költségeket. Namármost: ha ebbe a piaci környezetbe politikai célzattal beavatkoznak, annak - lásd az elmúlt heteket az amerikai tőzsdéken - számolnia kell azzal, hogy felborítja  - a jól-rosszul, de belsőleg szabályozott - rendszert. Hmm. És a végén ki fizet a kasszánál? 

Mm

...sok. Igen. Már sok mindent rendbe tettem a fejemben a közeli jövőt illetően: Yes, we can! Biztos: Donald Trump meg fogja kapni a Nobel-békedíjat, ellenszavazat nélkül. Különben? Dühbe jön és elfoglalja/megveszi Osló városát. Ennyi. Next step? Ez is biztos: Trump lesz a következő pápa. Sure thing. Konklávé? Minek?! Jobb volna, ha a betegen is az ukrán népről gondolkodó Ferenc pápa már most átadná a posztot. Ámen. Különben? Donald dühbe jön és elfoglalja/megveszi Vatikánt és a Szent Péter Bazilikára ráépített még 30 emeletet. Ennyi. Next step? Magas diplomácia! Green light. Kína véletlenül bekebelezi Tajvant (akik sajnos nem kapnak kártyát), Putyin Záhonyig jöhet, miközben az ukrán exelnök maximum krupié lehet Monte Carloban. (de legalább lesz kártyája...) Eddig sima a leosztás, teljesen elfogadom és tudom, hogy a magyar parlament is megszavazza a fentiekhez kapcsolódó törvényeket. Örülök. Tényleg. 

De kérem, az a hír, hogy "Kim Dzsongun észak-koreai vezető húga, a vezetésben fontos befolyással bíró Kim Jodzsong megtorlással fenyegette meg az Egyesült Államokat, amiért a Trump-kormányzat repülőgép-hordozót küld Dél-Koreába. Kim Dzsongun testvérének figyelmeztetése arra utal, hogy Észak-Korea valószínűleg fokozni fogja a fegyverek tesztelését." (az NBC News.) Na ez már sok! De tényleg. Brrrr... Hogy a világ politikai színterére lépjen egy politikus(?)nő???!!! És megfenyegesse az első és egyben az utolsó amerikai királyt, Donald Trump-ot?!

Háááát, nem mááááá'. Hol tart a világ?! Ez má' sok...

God saves the King! 

Mm

Mivel elmúltam már 25 és mivel nem nő vagyok, - bár 4 szép gyermekem van - nem számítok a jövedelemadó mentes körbe. Nem baj! Cserében nézhetek magyar focit! Tudta, hogy hétfőnként már másodosztályú meccseket is élő közvetítésben lehet követni?! (A Kozármisleny vereséggel záruló budapesti vendégjátéka bizonyára sok sportszerető állampolgárt a foteljéhez szegezett...) De vannak érdekes focihírek az első osztályból is! (First class, nanáááá!) Itt van pölö' a Diósgyőr, akik menesztették szerb edzőjüket és hoztak egy litván mestert. Jó! Meg is lett indokolva a kiválasztás miértje, íme: "Leginkább mégis az győzött meg, ahogyan beépíti a munkájába az új technológiák használatát és a döntéshozatal előtt adatalapú elemzéseket is végez" – így a klubelnök. Hát a foci és a csúcstechnológia... hacsak nem idesoroljuk a VAR-t, ami lassan kiirtja a játékból a gólörömöt, mert egy-egy találat után átlagosan 5 perc videózás folyik...De visszatérve a litván mágushoz: nem csak a legmodernebb fölszerelést hozta el, de bemutatta héttagú edzői stábját is. Igen. Vele együtt 8 ember gondoskodik arról, hogy az adatalapú elemzésre alapozott taktika bejusson a fiúk agyába és ennek megfelelően űzzék kedvenc sportágukat. Csak csendben szeretném megkérdezni: lesznek labdás edzések is Diósgyőrben? Vagy a fiúk megoldanak mindent okosba? Ehhh. Már megint borongok... Pedig a képlet világos: az apa férfi, az anya adómentes és a magyar fociban pedig rengeteg pénz van...

Na! Futni mentem!

Mm

Már javában zajlott Oroszország különleges - és kegyetlen - hadművelete Ukrajnával szemben, amikor megjelent a szomorú hír: Ursula von der Leyen házi póniját - a családi farmon - felfalta egy éppen arra bóklászó, éhes farkas. With all due respect... A hír nem csak az Európai Bizottságot rázta meg...Állítólag még Scholz kancellár is elgondolkodott, hogy  - Ukrajnával ellentétében - azonnal fegyvereket és katonákat küld a Leyen-Familie birtokához, de ha ezt nem is, de "teljes körű nyomozást" rendelt el...

Schade, nem tom' mi lett annak a  történetnek a vége, de most, mintha megismétlődne az eset.. 

Amerikai farkasok jelentek meg ugyanis Európában, politikusnak álcázva magukat. Az egyik Vance névre hallgat(na), de inkább beszél: A Mesterséges Intelligencia kontroll nélküli változatát szeretné látni Európában is, az oroszokat "meghagyja" a békebíró főnökének, az európai vezető politikusokat pedig...hát - finoman szólva - egészben felfalja. Ha egyáltalán van étvágya hozzá...Mert Ursula asszony ékes prezentációját a párizsi konferencián  - Vance után adott elő a derék ex-pónitulajdonos - meg sem várta(!!!), a német kancellárral pedig nem kívánt találkozni, mondván: "Scholz már nem sokáig lesz Németország élén..." Kiosztott még néhány kemény "sallert" a demokráciáról, meg az USA eljövendő világuralmáról és távozott. Felkészül: Elon Musk. (Trump nem kíván mítingelni von der Leyen asszonnyal, mert fél, hogy - teljesen véletlenül - rálép a 160 centiméteres "vezérre".)

Az amerikai prérifarkas tehát visszatért hazájába... Nem tom':...valaki, elutazása előtt - esetleg - megkérdezte tőle: "J.D. Vance... miért ilyen nagy a pofád?!"

Mm

Annyi, de annyi borongós-rossz hír után, némi humorba is bele lehet botlani a világban... feltéve, ha nagyon figyel az ember! Ilyen például, hogy a nagyon komoly amerikai fenyegetésre (We need Greenland, that's it!), a jómódban élő és jó iskolákat látogató dánok humorral válaszolnak: nekik pedig Kalifornia kell! (Ez dánul így hangzik: "Vi har brug for Californien, og det er det!" Az, hogy a Trump-Musk duó mennyire érti a skandináv viccet, hamarosan kiderül... Addig felkészül - humorból persze - Kanada...Go!

Na, de nézzünk körül kis hazánkban is a politikai humor terén...Az infláció elleni harc már tényleg röhejes fordulatokat vesz, de...nini...itt egy hír: "Hungarikum lett a déli harangszó!" Gondoltam: "EZ tényleg vicc, vagy csak haragszóóóó'?!" Ám továbbolvasva a cikket megtudhattam, hogy a fantasztikus bejelentést maga az agrárminiszter osztotta meg a polgárokkal, hozzátéve: "„teljes egyhangúsággal fogadták el az előterjesztést!" Ezen is lehet mosolyogni, de - olvasva a magyar mezőgazdaságról szóló híreket - tisztelettel megkérdezem: Nagy István miniszter úrnak nincs más elfoglaltsága? Aztán - én gyökér - rájöttem: csak fel akarta dobni a közhangulatot ez a derék politikus. Így már értelmet nyer Hemingway klasszikusának címe is (From whom the bell tolls...): Hát, kiért, ha nem a magyarokért szól az a fránya harang?!

Csak az amerikaiak nehogy meghallják! Ha-ha-ha! Ha-ha-ha?!

Mm

"Páros lábbal rúgta rá a világra az ajtót az új amerikai elnök!"  A többség ettől megijed, egy kisebb csoport nyugalomra int ("Várjuk ki a végét...") és vannak, akik örülnek a trumpos belépőnek. Úgy tűnik, mi, magyarok a harmadik csoporthoz tartozunk. Mit láttunk eddig és milyen hasznunk lehet egy megállapodásból (nevezzük már Deal-nek, miután Menczer úr is ezt írta) az új amerikai vezetéssel? Igen, az elnök terjeszkedni szeretne: Panama (ja, csak a csatorna és környéke...), Kanada, Grönland van célkeresztben. Kis hazánkban mi jöhet szóba? Balaton? Ehhh. Unalmas... Margitsziget? Ehhh. Kicsike... Alföld? Hmmm. Man! Ideális golfpálya!!! Lovakkal, birkákkal, csárdazajjal?! Deal?! Deal! Nézzük tovább: vámmentes árucsere! Jöhetnek az amcsi "városi" autók (benzinnel együtt!!!), a szuper egészséges élelmiszerek és... bevezető áron: a fegyverek. A "Könyvtár helyett lőtér" program keretében ingyenes próbanapok, kedvezményes bérlet, falunapi versenyek. Cserében mi szállítunk...izé... tojást... meg szalámit és persze Unicum-ot. ( Esetleg:"40 éves csehszlovák motorvonat nem érdekel Texasban, Mister?") Deal? Deal! 

Hey, you! Jó haladunk! A gender-kérdés kipipálva, civil - és segélyszervezetek kezelve, békemissziók úton és útfélen, ellenség visszaszorítva, de mindenképpen megrémisztve. Deal? No question!

Na. Itt van, emberek!  Most már nyugodtan szunyókálhatsz vasárnap délután: rád tör az amerikai álom...

Mm

Ha "móvári" polgár volnék, bizonyára napi szinten tájékozódnék a városban folyó eseményekről. (A Kisalföld nevű hírlap megbízhatóan szállítja a híreket évtizedek óta). Bizonyára megütköznék (az ütközés ereje attól függ, hogy van-e gyermek a családomban...) azon a híren, hogy hogy karácsonykor és januárban is a csecsemő- és gyermekgyógyászati osztályon „...ellátásszervezési és betegbiztonsági szempontok alapján havonta pár napra a győri Petz kórház vette át a térség lakóinak ellátását." Hmm. Nincs orvos, kevés a személyzet. Hááát. Van ilyen. - sóhajtoznék. Igen ám, de a Sportrovat öles betűkkel hirdeti: "A női kézilabda NB I-ben szereplő Mosonmagyaróvár szerda délután hivatalos honlapján jelentette be, hogy a 2025–2026-os idénytől a csapatnál folytatja pályafutását a világbajnok brazil kapus, Barbara Arenhart, aki a Krim Ljubljanától tér vissza Magyarországra... Gáspár Botond, a klub elnöke közös videointerjúban jelentette be, hogy több világbajnok játékos érkezése is várható."

Szóval - tételezzük fel - hogy idáig jutnék az újságban. Jó. Arra már nem jutna energiám, hogy a Szerbiában zajló tüntetésekről tájékozódjam (feltéve, hogy a Kisalföld szerkesztőinek ingerküszöbét átlépte ez az esemény...) Mint tájékozott városlakó három dolgot tehetek: 1. Lesétálok a Vidor Sörözőbe és barátaimmal kiértékelem a híreket, mint mindig... Ettől megnyugszom. 2. Felhívom a lányaimat és megkérdezem, hogy nem betegek-e a városban élő unokáim. Arra a válaszra, hogy " mindenki - többé-kevésbé - egészséges!"  megnyugszom. 3. Abban bízom, hogy a kézilabdacsapathoz szerződő világsztárok között akad legalább egy gyermekorvos. Egy brazil doktor. Hiszen volt már erre példa: dr. Sócrates... Na, megint megnyugszom!

Eddig jutottam a lamentálásban, de most indulnom kell az Idegsebészetre, ide a 13. kerületbe, Doktor Albanhoz. 

Mm

Miközben mindenki(?) Amerikára figyel, velem itt, a még Közép-Európának nevezett (Grönland és Kanada után lehet, hogy mi is eladósorba kerülünk?) földrészen történnek "dolgok". Ne gondoljunk nagy eseményekre: neeeem, nem léptem ki a TB-fizetők táborából, bár nem teljesen vagyok elégedett az egészségüggyel, és bevallom a szomszédom tárolóhelyiségét sem akarom elvenni, bár közelebb van az én lakásomhoz...Szóval - egyszerűen - szoktam sétálgatni az utcákon. Így jutottam el a Raoul Wallenberg utcába, ahol a névadóról éppen megemlékezést tartottak, mintegy 40-50 ember jelenlétében. Több dolog is rögtön "gyanús" lett: 1.Kitűnő volt a kihangosítás! Sőt! A tolmácsnak (mert két nyelven folyt a program) külön mikrofon jutott. 2.Gyanúsan kulturált volt a publikum. Jó...A szónokok is röviden, és nagyon szép szavakkal méltatták a volt svéd diplomatát, de... sehol egy hőzöngő hang, vagy egy kis magyaros susmus?!

Ott ragadtam. Ekkor egy jól öltözött, szőke férfi tűnt fel oldalról, akinek a kezében két melegen gőzölgő papírpohár volt. Kedves mosoly kíséretében átnyújtotta két közelemben álló hölgynek. Ők megköszönték és elvették az italt. Hmmm. Rögtön megéreztem: forralt bort tartalmazott a "hozomány". - Ja, vannak még úriemberek... - gondoltam, és a távozó pasas után néztem. Igenám, de egy perc sem telt el, újra megjelent emberünk: ezúttal egy tálcával jött és egyenesen nálam kezdte a kínálást... Én zavartan angolul nyökögtem, hogy "nem rendeltem semmit!", de ő alig érezhető akcentussal biztatott: - Vegye el, svéd bor! Khm... magyar vagyok, ingyé' van, megköszöntem(!), elvettem. Akkor már meg sem lepődtem, amikor egy hölgy is felbukkant egy süteményes tálkával... Igen. Ott álltunk, "mi magyarok", rágtuk a sütit, ittuk a forralt bort és csendben emlékeztünk Raoul Wallenbergre.

Koszorúzással ért véget a program. Bár én (is) kaptam még egy pohár italt,de - higgyék el nem emiatt - nagyon nehezen indultam el a helyszínről. Igeeen. "Kicsit" Európában éreztem magam.

mm