A nyolcvanas években kezdtem először foglalkozni a politikával. Konkrétan: rendszeres olvasója lettem a Heti Világgazdaságnak. Teljesen őszintén bevallom: körülbelül a felét, ha értettem a cikkeknek... Nos, ez onnan jutott eszembe, hogy minap megnéztem a Borg-McEnroe wimbledoni döntőjének összefoglalóját (1980). Nagyon emberi volt. Ezek a sportemberek "szabadon" sétálgattak a szurkolók között, egy-egy tartalékütővel érkeztek és vizet ittak a szünetekben. Igen, talán a játékuk lassúnak tűnhet mai szemmel, de így - egészen biztos, nem talán - jobban nyomon követhető. Na, de hagyjuk el a teniszpályát és térjünk vissza a politikához, amit, hasonlóan a nyolcvanas évekhez, egyre kevésbé értek. Hiszen, ha azt mondja egy 350 milliós ország vezetője egy közel 100 millió lakossal rendelkező államfőnek, hogy "Tudjuk, hol élsz, de MOST MÉG nem ölünk meg meg!" és büszkén belenéz a kamerába, akkor - nagy csendben - megkérdezem a világtól: Biztos jó az emberiségnek, hogy őrültek irányítják a politikát?! Hová tűnt a nyolcvanas évek értelmisége a politikából? Bush, Gorbacsov, Kohl, Mitterrand? Igen, ők már elhunytak. De Borg és McEnroe még él. Ők, akik a gigászi döntő után egymást méltatták, valamit tudtak a tiszteletről. Az élet értelméről. Arról, hogy háború nélkül is elég gondja van a bolygónak. Vagy a nyolcvanas évek "szellemisége" volt abnormális?! Nem tom'. De nagy szeretettel gondolok arra az időszakra, ez biztos.

McEnroe for President!

Mm

Gyakran látogatják meg iskolás csoportok a szabadtéri múzeumot, ahol dolgozom. Tegnap például egy negyedikes osztály hallgatta végig figyelmesen "műsorom", feltettek néhány kérdést, majd fegyelmezetten távoztak. (Meg is dicsértem a nagyot sóhajtozó tanárnőnek viselkedésüket, mire ő: "Csak úgy megy, ha partnerként kezelem őket. Különben megesznek..." - mosolygott.) Kisvártatva három kislány tért vissza a csapatból, s a szóvivő eképpen szól: - Nyomdász úr, kérdezhetek valamit? - Hogyne , kisasszony, remélem tudok rá felelni. - Háááát, az... hogy... Ránézett társaira , akik erősen bólogattak. - Szóval, nem értjük: Miért ilyen kedvesek itt az emberek? - Kedvesek? Tényleg így gondolja? - Igen! Maga is kedves. A postán is az volt a hölgy, a patikus meg még ajándékot is adott, szóval... - Hááát...Szerintem, kisasszony, ha valaki kedves a másikkal szemben, az... az egy emberi alaptulajdonság kell hogy legyen - mökögöm... - A lányok összenéznek, bólintás, majd érkezik a válasz: - Hát, sajnos nem. Nálunk Vecsésen nem kedvesek az emberek, sőt... - De maguk hölgyeim, például szintén kedvesek! - bókolok. Nagy sóhajtás, mély szemkontaktus, elköszönés. 

3 tizenéves nem érti a világot. Kedveseim! Én sem.

Mm

A dán filmrendező, Lars von Trier ateista. Pontosabban: "Az emberi jóságban" hisz... Hmm. Szimpatikus gondolat, bár a mai világban kissé naivul hangzik. Nézzünk egy példát: egy 95 éves, szellemileg teljesen friss, ámde már bottal járó hölgy felkeres egy szabadtéri múzeumot. (Naná, hogy Magyarországon. ) A látogatás célja is ismert: unokái, dédunokái társaságában szeretne látni olyan épületeket, amelyek szülővárosára (Kolozsvár) emlékeztetik. A nap eljön, a család megérkezik a létesítménybe, az élmény megvalósul. Igenám, de a nap végére az idős hölgy érthető módon elfárad. Aztán szembesülnek a helyzettel: a kijárathoz csak egy út vezet, ami 3-4 kilométer hosszú. "Nem, nem, ezt ő már sajnos nem tudja megtenni..." - sajnálkozik. A múzeum egyik dolgozója telefonon kér segítséget: az intézménynek több elektromos járműve is van. Igen, csak hát péntek kora este van, már nincs aki felvegye a telefont. De van másik ötlet: a terület biztonságáért felelős csapatnak is vannak járművei, konkrétan egy szép barna autóval szoktak "járőrőzni". Na, de jó! Igen, felveszik a telefont, igen, itt van az autó, igen ők is itt vannak egész este, de... "De mi?!" - kérdezi a múzeumi dolgozó. De nincs benne a szabályzatban, hogy ők látogatót szállíthatnak, így nem tudnak/akarnak segítenek. "Nem akarnak bajt a fejükre..." Hallgatom a helyszínen a történetet és emelkedik a vérnyomásom. Aztán bevillan: nekem is van autóm! Igaz "hátul" parkolok, beletelik 20 percbe míg visszaérek és további 10 percbe, míg az idős hölgyet a kijárathoz viszem az egyik unokájával, de..."De, mi?!" De megoldottuk a helyzetet. Aztán másnap újra megyek dolgozni és találkozom egy kollégával: - "Tamás, hallottam mi történt tegnap. Azt ugye tudod, hogy te nem közlekedhetsz az autóddal a múzeum területén?!" 

Azta' jóságos qrva életbe!

Mm

Veszélyessé vált a világ, de...tojásért csak le kell menni a boltba. Na, ha már étel, legyen mellé egy kis kultúra is: megszokott terjesztőmtől megvásároltam a Fedél Nélkül legújabb számát. Erzsike boldogan újságolta, hogy "csoda történt " vele: mint az elmúlt év egyik legsikeresebb lapértékesítője, interjút készítettek vele, amiben elmondta: Legfőbb vágya, hogy egyszer láthassa a tengert. És lőn...Egy olvasó befizette egy görögországi nyaralásra, hamarosan indul. Mindezt természetesen könnyes szemmel meséli és ígéri: részletesen beszámol az utazásról. Hát jó. Ez valóban gyönyörű történet. Feldobott hangulatban ügetek be a zöldségeshez és közlöm vele a hírt: - Hoztam még egy embert! - Aztán hol van? - kérdé. - A hátizsákomba, feldarabolva. Merthogy nem akart belépni a klubba, ezért jól megharcoltam vele... - Hülyeee. Majd int a fejével, hogy új vevő érkezett, aki (mint később kiderül)"igazi klubtag." Olyannyira - meséli a zöld vállalkozó - hogy 40 évi házasság után nem beszél a feleségével, mert az asszony a másik oldalnak hisz...Hááát. Én ezen nem csodálkozom. Veszélyessé vált a világ. Azzá tettük: mi magyarok. Mi emberek. Mi' emberek?!

Most, hogy az amerikai elnök "tréfából" az új pápaként tüntette fel magát saját médiaoldalán, adódik a kérdés: mi jöhet még? Az teljesen világos , hogy az ingatlanbizniszben dollármilliárdokat szerző tanácsadói már beárazták a világot: Grönland, Krím, Tajvan, Panama, Gáza eladó, bérelhető,s ha kell erővel elfoglalható. Aztán majd jöhetnek a "többiek", például Európa. (mert a "mesterterv" az öreg földrészt egyben kezeli...) Jó...ám legyen. De a Föld nevű bolygó működésére nem tud hatni. Hőhullámok, erdőtüzek, vulkánkitörések jönnek és az ehhez kapcsolódó "népvándorlások", más néven: az emberek menekülni fognak egy élhetőbb területre. Vagy egy terület felé... Erre is van terv a fejlett Amerikában. Börtönbe kell zsuppolni azokat, akikre rámondjuk: "Ha nem tudod igazolni magad, nem vagy közénk való." Hát: EZ Amerika. A baj csak az, hogy ez a mentalitás sok politikusnak tetszik. Hmm. Nyilvánvalóan azért, mert egyszerű: "Nálam a pénz, én mondom meg mit csinálj!" Az, hogy már vallási vezetőként is tetszeleg egy ország első embere, hááát... szokatlan. (De lehet, hogy ez is mintaként szolgál majd a jövőben... Who knows?) Ki segíthet az átlag embereken ebben az időben? Jézus, esetleg? Igyekeznie kell, mert ebben a felfordult világban előfordulhat, hogy a Messiás nevét is beárazzák. Olvassuk a Bibliát! Jézus valóban segíteni akar. Csak rettenetesen egyedül van.

Mm

Hmm, az előző blogbejegyzésemnek az kétharmad része eltűnt...Egyharmaddal meg tudjuk mire lehet menni... Never mind. Kérem a Tisztelt Szerkesztőséget, hogy az alábbi szöveget teljes terjedelmében lehozni szíveskedjenek, hálás bejegyzőjük: Milkman. 

11 éves fiam edzője megkérdezte (a srác önvédelmi sportot űz kétszeresen is: bokszol és az edzőterembe vezető utat a négyes-hatos villamoson teszi meg...) gyermekemtől edzés után: - Mondd csak, apukád sportol valamit? A válasz - állítólag - azonnal érkezett: - Igen, meditál ! 

Jót nevettünk a történeten, bár van benne valami igazság. A meditációhoz ugyebár - hasonlóan a sportoláshoz - neki kell készülni, rendszeresen elvégezni és valószínűleg látható eredménye is van. Fiam valószínűleg az első kettő elemet veszi észre, de - Hál'Istennek - van egy lányom is, aki ezt írta nekem születésnapi köszöntő levelében:" ...lazán veszed a dolgokat és békés természetű vagy..." 

Ühüm. Örülök, hogy így érzed, kislányom. De ebben sok "munka" van. Napi kétszer húsz perc meditáció és heti pár óra "szemlélődés". Önvédelmi sportág ebben a világban. Sosem lesz belőle olimpiai szám, sem életjáradék.

De nekem az életet jelenti. Éljenek a Sportemberek és csodálatos Gyermekeim!

Mm

Hírek: Ma temetik Ferenc pápát. Szerény életet élt, szerény temetésre vágyott. Erre kétszázezer ember érkezett Rómába, nyolc órás várakozás után lehet a ravatalhoz érni, ahol a "hívő" emberek többsége szelfizni akar. Mi mást tennének? Csendben és méltósággal elköszönni a katolikus egyházfőtől? Hagyni, hogy méltósággal megtérjen az Úrhoz, ahogy ezt ő kérte?! Ugyan... Még Donald Trump is megjelent és - állítólag - Zelenszkij elnökkel "tárgyalt"... Uram, irgalmazz!

Az amerikai elnök milliárdos megbízottja pedig Moszkvában találkozott Putyinnal, akit karizmatikus vezetőnek tart. Wiktoff úr elégedetten távozott, a vásárfia - a legutóbbi Trump festmény után - talán egy aranyozott golfütő lehetett, esetleg egy TrumPPutyin feliratú baseballsapka...Állítólag az ingatlanbefektető most már vette magának a fáradságot és megnézte a térképen: hol is van a Krím-félsziget? Az ukrán népnek pedig - talán - az Úr irgalmaz.

Itthon: már kezd elegem lenni a magyarok életét bemutató riportokból: igen, igen, tudomásul veszem, hogy a Ferrari az - bizonyos szegregátumokban - már népautónak számít és jól gazdálkodó vállalkozók feleségei nem a kínai boltokban szereznek be ezt-azt. s akkor mi van? A templomokat felújítjuk, a kocsmákat újranyitjuk, Ferenc pápát pedig eltemetjük, nemdebár?! Nincs itt semmi látnivaló, ugye Uram? Behunyom szemeim: irgalmazz!

Mm

Olvasgatom a tüntetésekről szóló beszámolókat, nézegetem a képeken az emberek elszánt és dühös arcát. "Elég volt, minden jöhet, csak ez a mostani rendszer szűnjön meg!" - mondják itthon és külföldön egyaránt. A hatalom persze még jobban bekeményít, miközben a háborúk folytatódnak és tömegével halnak meg ártatlan emberek. Hmm. Nagyon nem szeretem ezt a világot. Miközben... Miközben magammal elég jól kijövök. Sőt, a hozzám legközelebb álló emberekkel is kifejezetten harmonikus a viszonyom. De mitől van bennem ez a belső békesség, amikor a körülöttem lévő közeg egyre agresszívabb és veszélyesebb lesz? Talán azért, mert ha az ember a hatvanadik életéhez közelít, nem a nyugdíj jár a fejében, hanem az, hogy vajon mennyi van még hátra az életéből. S ha egy kicsit is bölcs, akkor arra is hamar rájön, hogy az utolsó éveit nem kellene annyira elrontani. Ma jártam a Lehel téri piacon. Reggel. Sok idős, idősödő embert láttam: a férfiak egy része már szorgalmasan öblögette garatját, a bejárat közelében köhögő-krákogó cigarettás csapatok, a pultok előtt csoszogó-szuszogó, nagyon alul öltözött emberek számolgatják pénzüket, vásárolnak.  "Így végzed hát te is- súgtam magamnak..." Lehetséges. De most még jól kijövök magammal. Vigyáznom kell, hogy ez így is maradjon.

"Önmagában az, hogy az ember van, hogy élek, azt annyira jónak találom, hogy ahhoz képest a hazámnak az idiótaságai, azok bagatell dolgok.” Esterházy Péter írta, 60 évesen. Isten nyugosztalja.

Mm

...egy közeli ország kormányülésének jegyzőkönyvéből.

A következő költségvetési kiadások kerültek elfogadásra:

Kisnyugdíjasoknak: 3000 forint

Kiskocsmáknak: 3 millió forint

Kisboltoknak: 3 millió forint

Kisvasútnak: 3 milliárd forint

Kis Matolcsynak: 300 milliárd forint.

Megjegyzés: bár a hiány már a béke segge alatt van, a tételeket azonnal ki kell fizetni.

Ami jár, az jár.

(nekem pölö a pofám...)

Mm

Míg kis hazánk egyik felében a poloska invázió, a másikban tojáshiány ütötte fel a fejét (hogyan lehet "bekészletezni" tojásból?! Lefagyasztják, vagy micsoda?!), a nagyvilág csúcstalálkozóra készül. Holnap, március 18-án tárgyal egymással Putyin és Trump elnök. Előtte - lezser eleganciával - az USA  kilépett abból a nemzetközi vizsgálóbizottságból, amelyet az Ukrajna elleni invázióért felelős vezetők felelősségre vonására hoztak létre. Naná. "Szép" gesztus. 1:0, a piros-kék csapatnak. Aztán azt is belengette a világ egyik legjobb tárgyalója, hogy bizonyos "eszközök" felosztásáról is döntenek. Ezzel már előre elismerte, hogy az oroszok joggal tartanak igényt "néhány vagyontárgyra", mint: országok, vagy "csak" országrészek, szigetek, persze az ott "tartózkodó" emberekkel együtt. (akiket ezután már automatikusan orosznak kell tekintenünk, horosó...) 2:0. Az orosz medve bölcsen hallgat, bár jelezte: bizony vannak fenntartásai a tűzszünetet illetően... Majd útjára bocsátotta a Moszkvába átrándult amerikai milliárdost, Steve Witkoff urat, aki elégedett volt a vendéglátással. (különösen a grönlandi mártást dicsérte) Mi jöhet ezek után, Kedves Világ? No! Majd én, szerény hajlékomból megmondom: "Ezek" holnap meg fognak egyezni! Továbbmegyek: már megvan a "Deal", csak a két, írástudó mogul ellátja kézjegyével a dokumentumokat. Trump felterjeszti magát (már holnap!!!) Nobel béke-díjra, Putyin mester pedig mosolyogva a térkép fölé görnyed...

Eztán' jön Európa, Ukrajnával karöltve. Gyors és erős választ vár a két (igen) nagy tárgyaló vezér. Szerintem megkapják! Aztán?!?!

Dejóóóó, hogy ebből mi, békeszerető magyarok kimaradunk. Nincs ott látnivaló kérem. Ellenben, ha holnap (március 18-án) a zsírszegény tejföl is elfogy a Spar-ban, annak komoly következményei lesznek...

Mm