Rövid észrevétel, egy - de már sokadig - tragikus hírre reflektálva.Mint kiderült(?) Budapesten, az Árpád hídon történt halálos gázolás oka egy "spontán autóverseny" volt. Tehát: szó nincs előre megdumált gyorsulási lóerő-méregetésről, meg kivagyiságról, hanem... Kialakul a piros lámpafények ködében, egy "aprónak látszó" agresszivitás (a versenyszellem, az egy elavult fogalom...), ami a zöld lámpák felvillanása után "spontán" versengésbe csap át. Kúúúúl! Adrenalin, béemvé, meg a lóerő. Hadd menjen! Spontán...

Na, ha ez - tényleg -  így van kis városunkban, akkor a következőket szeretném jelezni: 75 lóerős, 16 éves, kis japán autómmal meglepően gyakran kerülök "pole position"-ba Budapest területén, DE! Eszem ágában sincs lerajtolni, leelőzni, lenyomni a velem együtt közlekedőket. Bennem nincs meg ez a spontaneitás.

EZÉRT kérem, azokat a versenyezni kívánó, magyar, sofőrködő urakat, hogy akik látnak egy piros kis Toyotát, PBT 163 rendszámmal ellátva, NE tekintsék potenciális, legyőzendő vetélytársnak.

Ne, Én csak valószínűleg a munkahelyemre vagy hazafelé tartok. Semmi versengés. Kevés lóerő. Nem vagyok vetélytárs. Ha - lehet - ne öljenek meg, kérem. Nem akarok egy spontán verseny áldozata lenni. Sem az utakon. Sem a politikai sztrádákon.

Meg...Jó ügyvédem sincs, aki - mondjuk -   kijelenti: "Khmmm. ez csak egy spontán verseny volt. De mit keresett egy kerékpáros az Árpád hídon?. Villogó fénnyel a biciklijén?! És mi ez a pipogyaság, hogy az ütközés miatt leszaladt két végtagja?! Egy szittya magyar nyeregben maradt volna..."

Holnap reggel, kevéssel 8 óra után haladok át az Árpád hídon. Buda felé. Ki tart velem?

MM