Empíria definíciója: tapasztalat; érzékszervek útján szerzett ismeret. Hát igen, sok mindent megtapasztalunk életünk során. Az öröm-fájdalom, szeretet-gyűlölet párosok ezek közül is az alapérzelmeink. De van már mesterségesen - reklámok által - létrehozott tapasztalás is, amikor "úgy érzed, mindig erre vágytál..." (legyen szó cipőről, autóról, lakásról vagy egy "egzotikus utazásról". Ide tartozik a "netes" partnerkeresés is, gondolom.) Na, de mi a helyzet a spirituális vonalon? Istenek, kozmikus rezgések, gyógyító mantrák, angyalok és imák közben jelentkező érzetek, netalántán El Camino? Az már egy másik szint... Szerintem. Gustav Jung azt mondta Isten létezéséről: "Nem hiszem Isten létezését, tudom, hogy létezik..." Neki elhiszem, bizonyára megtapasztalta... de mi van az én kis lelki életemmel? Nos, nálam Isten két helyen bukkan fel: néha Zebegényben és gyakrabban budapesti garzonomban, egészen pontosan: a konyhában, a mosogató mellett. Ma reggel például ez történt e szakrális helyen: miután kibújtam kisfiam mellől az ágyból, első gondolatom az volt: iszom egy kávét... Korábban is voltak már "kávéellenes" megnyilvánulásai védőangyalaimnak, de most egészen kivételesre sikeredett: olyan erős melegségérzet árasztotta el a baloldali testrészeimet, ami "egyértelműen" arra ösztökélt, hogy ne mérgezzem magam, hanem térjek vissza összegömbölyödő csemetém mellé. Így tettem. (előtte leellenőrizem, hogy a melegségérzet nem a villanytűzhely felől jön-e... Óóóó. Hitetlen Tamás...) Megértettem az üzenetet. Soha nem volt még ennyire erősen jelen ez az érzés. Szó szerint: a bőrömön tapasztaltam. Brrrrrrr.

Várom a következő találkozót. A  lelki tapaszt. A tapasztalást.

Mm