Ma - szigorúan munkaidőn kívül - teszteltem három politikai kampányfogást magyar szavazópolgár-társaimon:

1. Az egyik tagbaszakadt kollégámnak azt találtam mondani,hogy láttam róla egy videót egy P betűvel kezdődő csatornán. És ... nagyon inspirált....Láttam, hogy kezdetben megfontoltan dolgozza fel a meglévő információt, de utána,,,egyértelműen és NEM kollegálisan kijelentette: menj Te a P-be ! Oké. Visszavonultam.

2. Találkoztam a folyosón egy hangját újra visszanyerő kolleganőmmel is, akinek ezt találtam mondani (asszem' kerek , egész mondatban, ..) : - Dejó , Klári, akkor újra láthatunk az Operában ! Mire ő: - Ne faszoskodj !

3. ŰŰŰŰŰ! Minden visszaÜT, amit eddig a kampány során észleltem. majd... (totál fikció!!!). a közvetlen kollégám mellé álltam és egy "bömbibe"( hangosbemondóba) beleordítottam,- Venne ettől az embertől friss joghurtot ?! Ha igen, akkor miért nem bízhatnánk rá a kerület vezetését ?! Tiszta tejet a pohárba !

Na, ekkor jelentek meg a TEK-es gyerekek és tetTEK arról, hogy a kampányban csend álljon be. Csendben hazahoztak és köteleztek arra, hogy nézzem végig a horvát-magyar focimeccset Felért egy halálbüntetéssel. De a legszebb az értékelés volt. - "Durva egyéni hibák miatt veszítettünk..." Azaz: a csapat jó, de kitermel egy-két hülyét , aki mindent tönkretesz.

Na,ekkor jöttem rá: a politika és a foci rokonok.

Hajrá Magyarország, tötö-tötötötö !

Mm