Téma: a magyar küzdősport, a labdarugdosás. Persze, értem a szakemberek üzenetét : "Időt kell adni, amíg..." "A matematikai esélyek még..." "Jobbak voltunk labdabirtoklásban, de..." Oké. Mindenki menti a bőrét, magyarázkodik. Nekem elég volt ! Én cserélek. Bő a keret, van pénz, szerintem minden belefér. Nézzük a cseresort:

1.  Topolya helyett Toyota. Azaz, a magyar adóforintokat inkább csúcstechnológiába fektetném, mint határon túli stadionokba.

2. Rossi helyett Rossini. Azaz, méregdrága - de egyébként szimpatikus - olasz kapitány helyett, a kultúrába kellene  többet invesztálni. 

3. Akadémiák helyett iskolák. Azaz, focisták és edzők helyett képezzünk pedagógusokat, aki játszva tanítják a diákokat az ÉLET dolgaira. (Aktuális állás: Puskás - dr.Vekerdy 11:0. Másként fogalmazva, az Aranycsapat még mindig több pénzt költ, mint az egész Rozsdásszögi  Magyar Tanár Egylet . )

4. Pintér Attila helyett Pintér Béla. Azaz, olyan emberek kapjanak valódi elismerést, akik többszörösen - az sem baj, ha külföldön is - bizonyították rátermettségüket. 

5. Foci helyett Smaci. Azaz, a magyar társadalmat (is) lejárató "szurkolóknak" ne - milliókba kerülő - élőképeket adjunk a kezébe, hanem olyan könyveket, amelyek a szeretetről/elfogadásról szólnak. 

... Hoppá ! Most kaptam egy értesítést: "Amennyiben Ön ezeket a cseréket komolyan gondolja, érdemes lenne elgondolkoznia azon, hogy a magyar állampolgárságát nem kellene-e lecserélnie."

Igen, igaz. Akkor itt a 6., utolsó cserém: Megfigyelés helyett Figyelmesség.

No comment. No problem.

Mm