Reggel fél 7. A Tejcsarnok már nyitva, a szemem is, hát igyekszem beérni a melóba. A magyar GDP-nek növekedni kell ! Egy kis utca, közepes méretű kapujában azonban nagyszerű jelenet: kilép a járdára és elindul a Nyugati tér felé egy PÁR. A férfi erős 40-es , a hölgy kicsit fiatalabb. A férfin tiszta munkásruha feszül, a hölgy átlagosan van felöltözve. Eddig nem nagy a sztori: de amint elindulnak... amint elindulnak, megfogják egymás kezét és amikor kutyagumit vagy a járdát elfoglaló autót kell kikerülni, el kell engedjék egymást. De utána szótlanul megcsinálják újra a kézfogót. Egy darabig együtt vitt az utunk, aztán elváltunk, de a kép sokáig bennem maradt. (le is fotóztam őket!)

Reggel 7.00. Tejcsarnok. Üdvözlöm a dünnyögő Saratov családot és felmérem, mivel kell jóllakatnom a jeges polcokat, amikor... amikor felbukkan egy férfi a hűtősor végén és néz. Talán vár valakire.

Közben egy idősebb, jól szituált vásárló panaszkodni kezd a "gyér" vajválaszték miatt . ( csak vajból több, mint 20 féle van...) Meghallgatom és igen,igen megígérem neki, hogy továbbítom panaszát a Vezetőség felé. Ő morogva el, a nézelődő férfi pedig határozottan mellém lép: Mi fut át az agyamon ?

1. Valaki olvasta a "szemtelen" Bejegyzésemet a konferenciáról és revansot vesz ( bár aki jól olvas, azt tudja, hogy a bejegyzés rólam szól, a mostani lelki állapotomról és nem a csúcsra járatott , intelligens szakemberekről és vállalat vezetőkről, Mindegy ! )

2. Halkan felszólít, hogy szedjem össze a holmimat az öltözőből és kövessem a mélygarázsban álló fekete autóhoz. A családomat már értesítették... - teszi hozzá.

3. Megkérdezi, miért nincsen az akciós tojásból .

Megoldás: egyik sem ! Komolyan megszólít.

- Tamás ? (hú, ez ismerős... de azért lefut a hátamon egy vízcsík)

- Igen, Tamás. (eddig jól megy !)

- Szeretném szívből megköszönni azt , amit a kis (itt nyel egyet) emberekért tesz !

- Őőőőöööö...

És megszorítja a kezem, még egyszer a szemebe néz és elmegy.

Még mindig csak 7 óra 5 perc és ettől a két történettől már be vagyok zsongva.

Az első kézfogót a Nyugatinál még értem, de hogy ÉN mit tettem "Kisember ügyben" ... azt igazából nem.

Hogy' is mondja Csuja Imre (Polonius) a Hamletben ?

- Nagggggyon szokatlan !

Imre ! Add a kezed, jó erősen fogjad el ne engedd!

Mm