Előző bejegyzésemből - pörhepsz - kiderül, hogy (nagyon) mélyen respektálom azokat a fejlesztéseket ( persze hogy jobbak ,mint a fejvesztések...),amelyek  Kelet-Magyarország "egyik bástyájának" számító városában , Kisvárdán történnek: 1. A kiváló focistákat (okay, nyolcvan százalékban"nemmagyarok a spílerek'", de a város híres a toleranciájáról) . 2.  A szép lovakat (lásd "A paciwellness termálvízben" czímű , letiltott írásomat) és a legújabb, JÓHISZEMŰSÉGET sugalló,  diadalittas beszámolót magába foglaló projektet: "Vééégre,  Mekdónálc nyílhat városban." Az első magyar ,20.000 fő alatti település, ahol "végre" részesülhetnek a polgárok az "ámerikai frencsájz" jótékony hatásából. Sorry to say. Mit jelenthet a  mekdónálc  a kisvárdai polgárságnak ?

Az amerikai álom megvalósulását. Világos. Naponta 120 új búrger' (persze menüben) okozhat heti ,12 elhízott polgárt. Heti 12 el/továbbhízott polgár , havi 2 infarktushoz vezethet.. Havi 2 infarktus - csak a junk foodnak köszönhetően  - túlterhelést okozhat az "Európa élmezőnyéhez tartozó" egészségügyben.. (Nem beszélve a sírásók túlórapénzéről).

Szóval... kedves Kisvárda, már McBocsáss. Jöhet a Fradi (egy évben egyszer...), jöhetnek a fáradt, kiégett pacik (sokat és sokszor... de kit érdekel ?!) és jöhet a Mekdónálc... HŰ, mennyi , inger... "Szerény" javaslatom tehát (de lehet , hogy az irigység beszél belőlem) így szól : NE légy Meki-függő. This is NOT America,

És ezért adj hálát. A Jóistennek. Mert Ő McBocsát. Egyszer Kisvárdának is...

MM