Csatlakozom Hosszú Katinkához, aki a miniszterelnökünk munkahelyének erkélyéről csodálkozott rá a panorámára. Igen, onnan mindent másként lát az ember. Már aki eljut oda. De a kormányfő is elszólta magát, amikor a következő hónapokról beszélt a rádióban: " Nem lesz jó hangulatú őszünk.."
Köszönöm az egyenes beszédet. Látva a járvány statisztikát nem is vártam nagy örömködést az országban. Megjegyzem : a járvány előtt sem éreztem eufóriát Magyarországon. Sőt.
De egy megjegyzés a kilátásokról . És most nem a tihanyi és a dörgicsei lankákról van szó. Hanem arról az időszakról, amikor - bizonyára nem véglegesen - magunk mögött tudhatjuk a koronavírust, no meg az influenza látogatását is. Ez, időben 2021 elejére tehető. Zárójel: ekkora talán már az is eldől, hogy Vidnyánszky Attila - csellel vagy erővel - be tudta-e venni a SZFE épületét. De vissza az "új" korszakra: a vész elcsitul, halottakat maga mögött hagyva. Kérdés az - már MOST - hogy mit tanulunk belőle ? Mit tanulunk a lángoló erdőktől, az algásodó Balatontól, a pusztuló állatokról, a városban fuldokló emberektől ? Magunktól...Mik a kilátások ? Merre tartunk ?
Érdekes, hogy a bolygónk már évtizedek óta figyelmezteti az emberiséget - méghozzá egyre erősödő hangon - a veszélyre. A Föld "kommunikálni" akar velünk. Azt mondja: Elég volt ! Változtatni kell.
Az emberek ? Arra várnak, hogy ezt más mondja ki helyettük ..., ha egyáltalán. S akkor is úgy, hogy anyagi hátránya ebből senkinek ne keletkezzen. Ez a legfőbb prioritás.
Szóval... Lássuk BE: addig a míg mások döntenek a mi életünkről, addig az átlagpolgár csak ezt bírja kinyögni a TV előtt ülve, akciós csipszet ropogtatva:
Őöööö...Micsoda ?! Kilátás ?!
Mm