..."szólt ki a vonatból, ennyi maradt nekem, a leples bitangból..." Allen Ginsberg emlékére fakadt emígyen (nem Eminem...) dalra Hobó . Mindez a '80-as években történt. Ja ! És Földes Laci kérdése így szólt: - Hogy bírjuk ezt tovább ?! Aztán eltelik harminc-negyven év ész a következőt veszem észre embertársaimmal való viszonyomban: mióta beköszöntött a hűvösebb idő, az emberek még inkább rohannak. Természetesen a mobil telefonról nem mondanak le, így komoly erőfeszítésembe kerül - főként a szűkre méretezett villamosperonon - hogy csak apró ütközésekkel ússzam meg a le- és felszálló tömegek meetingjét. Humorka: "Egyre szűkebb ez a peron, megyek inkább kerékperon..." - idézném mosolyogva az ismeretlen Vas megyei költőt, de azt is látom, hogy a mosolyra nincs nagy kereslet. Na mindegy: majd befelé mosolygok. Kell is, mert miután "beverekszem" magamat a munkadómhoz fura kép fogad: a délelőtti műszakot "helyettesítő" kollégák látták el. Ez rendkívül dicséretes. Csak hogy történt egy kis baleset, ami ennél az árucikknél - bizony - komoly nyomokat hagy maga után. Magyarán: takarítani kell .Kellene... A másik megoldás: a sérült árukat a többi mögé "somni", így csak később derül ki a turpisság. Akkor már az "elkövető" messze lesz a tetthelytől...Humorka: Megállok a polc előtt és hangosan megkérdezem: "Mi folyik itt ?!" És az az embertársam, aki erre felkapja a fejét...nos a többit Derrick felügyelőre bízom.Bizony kell is a detektíves véna, mert amíg felitatom a joghurt- és tejföl könnyeket, egy, az általam odakészített munkaeszközt (egy felfóliázott szemetes konténer) valaki egyszerűen magáévá tette... Egy ilyen munkaeszköz "elkészítése" kb. három perc. De persze, ha az ember készen kapja...Humorka: Aki kapja, marha... mert rajt' marad a karma...
Ezek után elolvasok egy Ginsberg- verset.... Kis türelmet kérek ! Megvan. Ő írta 1980-ban. (részlet)
"...Nem tetszik a tőkés benzines kólát ad el
Nemzetközi kartell az erdőket bagóért gyújtja fel
Tömegkommunikációt nagy trösztök veszik át
Nem tetszik hogy a cápák felfalják Guatemalát..."
Ennyi maradt nekem, a leples bitangból.
Milkman