... különösen a férfi öltözőben. Igen, ma kifejezetten csípős tavaszi idő volt. Este fél 11 után ért véget a műszak és sok mű-szaki vetette le (láb)subáját a szűk, de mégsem barátságos, egy légelszívóval ellátott öltözőben. Mivel egy szinten vagyunk a a bevásárlóközpont parkolójával kicsit féltem: ha ez az illat oda kicsap... néhány autó motorja bizonyára lefullad az ijedtségtől.

De ismerős ez az évszag váltás, hiszen a labdarúgó öltözőkben - ahol közel 20 évet töltött és gőzölgött mindkét lábam - sem volt másként..

Sőt hasonlóan az itteni viszonyokhoz. ott is egy piszoár (olaszul: pisaár) és egy budi (magyarul: szargyár, sic!) jutott huszonvalahány emberre.

Persze , majdnem egy légtérben az öltözővel. A '80-as évek "modern" szocreál stadionjában.(azóta már új van !)

És itt is. 35 év elteltével.  A mai kor igényeit teljesen kielégítő , modern bevásárlóudvarban.

Akko' most mi van ?! Nem változnak az évszagok ?! Vagy csak rossz szinten vagyunk ?

De megnyugodtam: a FELSŐ szinteken lehet, hogy több budi van... de oda meg a kerozin özönli be, mer' olyan magasan vannak ... és nem hiszem, hogy olyan jó disznó viccek hangzanak el, mint a Tejcsarnok szorgalmas-szagos öltözőjében "csinoskodó" férfiszájakból.

Ezért még ma este betelefonálok a kívánságműsorba és kérem ezt a nótát, mindenkinek aki szereti ... egy kicsit, az egyszerű, férfias életet: (and to You Baby: V.I.P.  Clara.:-)

Változnak az évszakok, rossz idők, szép napok;
Bújj hozzám, ne hagyj el;
Ha én mennék, ne engedj el.

Csorog a tej a szememből...

Milkman