Kitartó munkával és önvizsgálatok sorával az alábbi következtetésre jutottam: nem szívesen tartózkodom egy olyan szobában, ahol én is jelen vagyok. Igen, persze ezt is Woody Allen mestertől csorbítottam át, de ettől még igaz. A környezetemben lévő, engem - elmondások szerint - nagyon jól ismerő emberek véleményére alapozom ezt az állítást.
Asszem' ezt nevezik külső kontrollos beállítottságnak. DE! Ennek véget vetek. Lépésről-lépésre. Egy kilenc hónapos absztinens életmóddal újjá fogok születni. De az is lehet...hogy meghalok. Bár... nem, ez utóbb nem lehet opció.
Hiszen nem szívesen fekszem be egy olyan helyre, ahol én is ott vagyok.
Mm
