Sokféle-fajta mentőakcióról lehet olvasni mostanában. Elég nagy a spektrum: a Föld nevű bolygóért aggódóktól kezdve egészen az elárvult papagájok mentésére létrejött szervezetig tart. A madarak és a Föld között az az óriási különbség, hogy míg madárból (még) sokféle van, utóbbiból csak egy, és az is erőteljesen melegszik. Pusztul, ha úgy tetszik. Javaslom: ha a papagájok befogadását már jól megszerveztük  - és ezért megkaptuk az állami támogatást is - forduljunk a környezetünk felé. Ne csak választások idején osztogassunk csoffatt muskátlikat, hanem legyen környezetvédelmi politikánk is. Építésügyi van. Lásd a stadionok megállíthatatlan terjedését vagy éppen a Kopaszi-gát környékének teljes lebetonozását. (Toronyóra láncostul?! Van az is...) Na jó vannak kivételek. Tegnapi a hír, hogy egy "jómódú" vállalkozó kerítéssel védené meg a helyi lakosoktól és a turistáktól birtokán lévő erdejét. EZ ám a józan erdőgazdálkodás! Így lesz négyszögletű és "drótszőrű" a kerekerdő Fejér megyében. Na, de ez is egy módja a mentésnek. Amúgy meg...- ha már mentésről beszélünk - mindenki saját bőrét menti. Ez az emberiség alaptulajdonsága. "Csak nekünk legyen meg a..." Csak nálunk ne történjen olyan..." Amíg megkapjuk a pénzünket..." kezdetű mondatokkal meg lehetnek tölteni a csepeli atlétikai stadiont. Innen nézve be kell látni valamit: a papagájok nem saját maguk alatt vágják a fát. Nem. Szegények nem tudják, hogy mi történik a kis zárt világukban. Azt gondolják, hogy ez így jó. Ez így természetes. Egy kalitkában.

De mit gondol az Egészről az ember?! Legyen ez a mentő-kérdés.

Én a papagájokkal vagyok...

Mm