Kiestünk. Mint a tömésem. De volt két jó lövésem... Eloszlatom a képzavart. A magyar labdarúgó-válogatott három mérkőzésen szerzett két pontjával, elbúcsúzott az Európa-bajnokság küzdelmeiből. Ez tény. Az is igaz, hogy Szalai Ádámék hozzáállása, lelki tartása sportemberhez méltó volt. Megkockáztatom: példaértékű... Ugyanakkor a focit gólra játsszák, és abból nem tudtunk többet szerezni a meccseken aktuális ellenfelünknél.

Így nem tudok egyetérteni azokkal az emberekkel, akik "óriási sikerről" beszélnek a csapat szereplése kapcsán. Bocs. Sokáig dolgoztam a versenyszférában. Évről-évre hoznunk KELLETT az eredményeket, legyen szó árbevételről, piacrészesedésről, a profitról már nem is beszélve."Furcsa" lett volna érvelni egy-egy üzleti évzáró alkalmából a tulajdonosoknak, hogy " Nem értük el a kitűzött célokat, de oroszlánként küzdöttünk..." Valószínűleg azt mondták volna, hogy nem oroszlánszelídítőnek szerződtettek, hanem menedzsernek...A másik dolog. "Halálcsoportba kerültünk..." Nem t'om. Disneyland és Vatikán nem jutott ki a tornára, velük talán könnyebb lett volna, de - szerény véleményem szerint - egy torna után lehet arról nyilatkozni, hogy melyik csapatok voltak "halálosan erősek." Ki ne emlékezne az 1992-es Európa-bajnokságra ? Dánia a "strandról beszállva" óriási meglepetésre megszerezte az első helyet. A döntőben a németeket verték 2:0-ra. Ők nem csak küzdöttek, de eredményes focit is játszottak...Szóval, ők valóban elképesztő teljesítménnyel rukkoltak elő... 

Nekünk, magyaroknak pedig maradt a "szimpatikus vesztes" besorolás. Ezzel kell - egyelőre - beérnünk.

Átmeneti tömés.

Mm