Szeretem a sportot. A híres magyar küzdősportban, a labdarúgásban pedig 20 aktív évet töltöttem el. (ebből 90 percet az első osztályban...) Megtapasztalhattam: M I N D E N K I ért ehhez a sportághoz. Ez rendben is van addig, amíg a lelátókon és a vendéglátóhelyen osztjuk a észt, persze ízes káromkodásokkal fűszerezve. A "baj" ott kezdődik, amikor sok-sok szurkolónak a képernyő előtt - az unos-untig ismételt reklámok mellett - KELL hallgatniuk a feszengő, egymástól megerősítést váró/remélő egykori labdarúgóinkat, "szak-embereinket". Michel Platini - a zseniális labdarúgó és nagyot bukott vezető - mondása örök érvényű a labdarúgásban: "A taktika addig működik tökéletesen, amíg a játékoshoz nem kerül...a labda." Ebben van némi igazság ,ugye ?! Mi a (szak) véleményük erről ?

Jómagam átformáznám a kérdéseket a meccsek előtti beszélgetésekhez, kicsit oldandó a feszültséget.

Íme néhány példa:

- Mit gondolnak ? Hány kapussal áll fel a magyar válogatott ?

- Lesz-e valaki öngyilkos az ellenfél csapatában, a magyar himnusz hallgatása közben ?

- Jól láttuk a képeken, hogy a játékvezető tangában van ? Ha igen, befolyásolja-e a mérkőzés kimenetelét ?

- Vajon tudja-e CR, hogy Bukarestben vagy Budapesten lépett pályára ? Akarja-e egyáltalán tudni ?

- Lesz-e büntető a mérkőzésen és azt hány méterről végzik el ? stb.stb.

Meggyőződésem, hogy mindegyik kérdésre fantasztikus, bővített mondatokban tudnának válaszolni a magyar szakértők...

Egykori magyar csatár mérkőzés előtti jóslatával búcsúzom:"Őőööö, én azt gondolom, hogy... igazságos eredmény fog születni..."

Így legyen !

Mm