... magaddal ?! Furcsa érzés várni. Várni a híreket, amelyek nem biztatnak semmi jóval. Sőt. Várni arra, hogy NE történjen semmi a közérzetünkkel, mert minden rosszullét gyanús, hátha... Brrrr. Várni a telefonokra, az üzenetekre a családtagoktól, ismerősöktől. Hál' Istennek, SEMMI. Azt is kell értékelni, a semmit. És ebben a semmittevésben érdemes megnézni, hogy mit lehet tenni a négy fal között. Elégedett vagyok azért, mert olyan "olcsó" technikákat tanultam meg az elmúlt évtizedekben, amelyek elvégzésére pár négyzetméter is elégséges. Ilyen a tájcsi (éppen elférek), a jóga (bőven elférek) és a meditáció.(egy fenéknyi hely kell hozzá). Érdekes, hogy ezek a technikák olyan országokból jönnek, ahol sokan, kis helyen élnek és nincs pénz drága hobbikra. (golf, vadászat, vitorlázás) Nem kellenek ehhez fitnesz termek, jacuzzik, gyümölcsbárok. Kis hely kell hozzá, befelé figyelés, és csend. És ha jól csinálod, ha sokat gyakorlod, akkor jön is az eredmény: a béke. A belső béke. Nagy kincs ebben a zavaros időben. Nem lehet online megrendelni, nem lehet letölteni a netről, vagy lekattintani a fészbukról.

Jön. Csak hagyni kell , hogy megérkezzen.

"...mikor a lelkem, roskadozva vittem, csendesen és váratlanul, átölelt az Isten ".

Sok csendes ölelést kívánok a világnak .

Mm