Ma kétszer is meglátogattam az öreg hölgyet - Margitot -  a szigeten. Délelőtt műszaki karbantartást végeztem (tai ji és horpaszizom kezelés), délután Réka lányom első elektromos-bringó vezetését kísértem, sikeresen. Volt időm olvasgatni is, Szabó Magda és Federico Fellini kísért el Margithoz. Az olasz zseni ezt írta könyve bevezetőjében: ..."Fenntartom magamnak a jogot, hogy ellentmondjak önmagamnak. Nem szándékozom hagyni, hogy megfosszanak attól a jogomtól, hogy ostobaságokat beszéljek, és teljes tisztelettel kérek engedélyt, hogy olykor-olykor tévedjek..." Első blogbejegyzésnek nem rossz, Federico. Grazie !

Aztán hazarollerezve megnéztük - bár nem így terveztük - Greta Thunberg  stockholmi videóját : torokszorító volt..

Megegyeztünk a lányommal (10 éves), hogy egy másik időpontban beszélgetünk róla. Lányom el, én is el, moziba. Alig kezdődött el a film már véget is ért: áramszünet... A "tartós túlterheltséget nem bírta a rendszer". Az egész mozit ki kellett üríteni, a klíma hiányát azonnal éreztük a jegyvisszaváltás során. (verejtékezés, fulladás).

Hazafelé sétálva eszembe jutott Margit és a kellemes árnyék a szigeten, Greta Thunberg őszintesége és tisztasága, és persze a a túlterheltség. A Föld nevű bolygón. De azért, hogy a földön maradjak, rám-rám kacsintottak (és teszik még 5 hétig) az adófizetők pénzéből legyártott plakátokon, a politikus-jelöltek.

Enyhe hányinger és émelygés fogott el. Túl vagyok terhelve ?!

Vajon mi az, amiről le kellene mondanom ?

Mm