Nem Nagysága, hanem NAGY-SÁG. Na de miért is ? Mikor megláttam a Széna téren a korábbi válogatott focikapust , AJ-t , nem haboztam: megszólítottam. Kissé megriadt ami érthető: a Széna téren 10 megszólításól 9.5 alamizsna utáni könyörgésből szól, némi borszaggal fűszerezve. De én átugrottam a hómlesz lécet, így el tudtam mondani korábbi - egyik - példaképemnek, hogy mennyire szerettem, ahogyan véd (nevezzük ezt ma, stílusnak) és AZT. HOGY: lám-lám úgy tűnik , nem a magasság szüli a jó kapust . ( Így egymással szembe állva, kb. "egyszinten" voltunk)

De miért fontosnak ezt közölni ? Mióta kapuskodásra adtam a fejem és az életem, folyton azt hallottam vissza: "Tehetséges a srác, de nem elég magas..." Így kezdtem és így is fejeztem be 20 éves focista "karrieremet".

Eldaráltam AJ-nek is a történetet. Mire ő: - A magasságom engem nem sokat foglalkoztatott. Jó kapus akartam lenni, sokat melóztam érte és mindig volt egy-egy személy , aki támogatott. Ők a NAGYSÁGOMAT emelték ki, nem a centikkel foglalkoztak.

Jaaaaa.... Így is lehet ?! Pozítív pszichológia, "vagymisazisten ?!"

Kezet ráztunk , elköszöntünk. Azóta is - főleg munka közben - zakatol a fejemben: - Mi lehettem volna, ha... így... meg , ha Valaki... Egy Súmahher ?! (Toni Schumacher, német kapus,) Egy Pfáfff ?!  (Jean-Marie Pfaff, belga kapus), vagy... egy normális énképpel rendelkező ember ?!

Széna Tér, Végállomás. (Egyelőre) Nem megy tovább.

Mm