Buthán a Himalája mellett található, fél-magyarországnyi buddhista filozófiát követő királyság. Királyság! Gyorsan szögezzük le: van internet az országban és - nem mellesleg - van boldogság-kutatás is. Ugyanis a király - aki nagyon szerény körülmények között él - kíváncsi arra, hogy a mintegy egymillió "hívőnek" milyen a közérzete, hogyan befolyásolják a politikai/gazdasági döntések a nép jólétét. (pontosan: jóllétét) Na innen kiindulva sokfelé el lehet ágazni, főleg annak az információnak a birtokában, hogy: van WI-FI! Miért írom le ezt már másodjára? Mert az európai emberfia internet nélkül szenved, nem is ember... csak fogja a kezében az okostelefonját és nézi-nézi... és keresi a kapcsolódást. Nem humán vonalon, hanem a világhálón... Na, de ezek a buddhista buthánok egyszerűbben fogalmaznak: "Ha az ember nem szenved... máris boldog !" Ezért is kerülik a fölösleges javak beszerzését, nem utaznak külföldre, a közösséget nem a médiákban keresik, hanem a házaikban, otthonaikban. Egyszerűen élnek, és nem szenvednek. Ahogy egy odalátogató szakember mondta: derűsek.

Mi, fejlett európaiak (nem beszélve az USA-ról...) qrvára szenvedünk. Mindig hiányzik valami. Nem tudjuk magunkat jól érezni, kell egy kis tudatmódosító a "boldogságunkhoz", ugye?! Persze, én is használom - koromnál fogva, jó öreg társam - az alkoholt. Hát még jó. Egy országban, ahol a házi pálinka ÁFÁ-ja a alacsonyabb, mint a tejé...Naná.

Szenvedjünk! Igyunk! Szívjunk! Aztán nézzünk, bután:- Hűűű, de messze van Buthán...

Mm